A l hziastsa:
A l hziastsnak pontos idejre s helyre vonatkozan nincs ltalnosan elfogadott elmlet, gy lehetsges, hogy a lovat egyidejleg tbb helyen is megszeldtettk. A szakrtk nagy rsze azonban valsznnek tartja, hogy a l hziastsnak folyamata Kzp-zsiban kezddtt, hiszen bizonythat, hogy a krlbell tezer vvel ezeltt virgz botaji kultrban mr foglalkoztak lovakkal. A l hziastsa eztn Oroszorszg, majd Mezopotmia terletn is megtrtnt.
|
A lovat kezdetben hsrt s tejrt tartottk, ksbb azonban felfedeztk, hogy felszerelsek, st emberek szlltsra is alkalmas. A kerk mezopotmiai, htezer vvel ezeltti feltallsnak ksznheten a l fogatban val hasznlata is elterjedt. A Krisztuseltti msodik vezredben mr szmos kultrban tartottak s brzoltak lovakat: a grg, az egyiptomi, a tvol-keleti s az indiai civilizcik leleteiben is fellelhetk az erre utal emlkek. A l hasznlatnak jelentsgt ebben az idben mr az egsz vilgban felismertk, gy az ember ngylb trsa idvel elengedhetetlen rszv vlt a mindennapi letnek.
rdekes krds, hogy vajon melyik lfajt hziastottk elszr. Erre tbb vlasz is addik, melyek kzl a legkzenfekvbb a przewalski l, illetve tarpn. Egyes elmletek szerint egymstl fggetlenl mindkettt hziastottk, msok szerint viszont a przewalski l a tarpn se, gy bizonyra azt szeldtettk meg elszr.
|
|