A v�gtagok �talakul�sa az egyik legizgalmasabb v�ltoz�s a mai l� l�trej�tt�nek folyamat�ban.A t�bb l�bujj� Eohippus l�bszerkezete a mocsaras,puha ter�leteken val� j�r�st szolg�lta.A f�ldek kem�nyebb� v�l�s�val,a szavann�kon �s a sztyepp�ken val� v�ndorl�s kezdet�vel azonban a l�bujjak elcs�kev�nyesedtek: ma l�bank�nt mind�ssze egyetlen,a pat�v� alakult k�z�ps� ujj hordozza a l� teljes testt�meg�t.Az �sl�,illetve a l� marmagass�ga kb �tsz�r�s�re n�tt az elm�lt 60 milli� �v alatt.Az Eohippus csup�n 35 cm magas volt,m�g ma egy nagym�ret�,fejlett l�n�l alig �tlagon fel�li �rt�k a 170 cm,de m�g 2 m�ter feletti marmagass�g is el�fordul.Vajon mi okozhatta ezt a n�veked�st? A l� egyre nagyobb ter�leteket j�rt be az �vmilli�k sor�n,�s a sebess�ge is megn�tt.A nagyobb testm�ret lehet�v� tette a bels� szervek,a kering�si �s l�gz�si rendszer,valamint a mozg�sszervek nagy teljes�tm�ny�re val� k�pess�get,ez�ltal a gyorsabb a menek�l�st �s a t�l�l�st is.�rdekes a mai l� arckopony�j�nak �s �llkapcs�nak megn�veked�se a korai �s�k�hez k�pest,majd a fels� �rl�fogak megjelen�se.Mindezen v�ltoz�sok a lombok fogyaszt�s�r�l a legel�sre val� �tv�lt�s k�vetkezt�ben t�rt�ntek.A l� nyaka ugyanennek a folyamatnak k�sz�nhet�en ny�lt meg,hisz �gy k�nyelmesen el�rte a f�vet.Szeme a fej k�t oldal�ra tol�dott el,l�t�tere megn�tt,�s ez�ltal k�nnyebben �szrevette a k�zeled� ragadoz�kat.Ezzel egy�tt a binokul�ris - azaz mindk�t szem �ltal �szlelhet� - l�t�tere lecs�kkent. 

A l� �s l�bainak fejl�d�se: