A végtagok átalakulása az egyik legizgalmasabb változás a mai ló létrejöttének folyamatában.A több lábujjú Eohippus lábszerkezete a mocsaras,puha területeken való járást szolgálta.A földek keményebbé válásával,a szavannákon és a sztyeppéken való vándorlás kezdetével azonban a lábujjak elcsökevényesedtek: ma lábanként mindössze egyetlen,a patává alakult középső ujj hordozza a ló teljes testtömegét.Az ősló,illetve a ló marmagassága kb ötszörösére nőtt az elmúlt 60 millió év alatt.Az Eohippus csupán 35 cm magas volt,míg ma egy nagyméretű,fejlett lónál alig átlagon felüli érték a 170 cm,de még 2 méter feletti marmagasság is előfordul.Vajon mi okozhatta ezt a növekedést? A ló egyre nagyobb területeket járt be az évmilliók során,és a sebessége is megnőtt.A nagyobb testméret lehetővé tette a belső szervek,a keringési és légzési rendszer,valamint a mozgásszervek nagy teljesítményére való képességet,ezáltal a gyorsabb a menekülést és a túlélést is.Érdekes a mai ló arckoponyájának és állkapcsának megnövekedése a korai ősökéhez képest,majd a felső őrlőfogak megjelenése.Mindezen változások a lombok fogyasztásáról a legelésre való átváltás következtében történtek.A ló nyaka ugyanennek a folyamatnak köszönhetően nyúlt meg,hisz így kényelmesen elérte a füvet.Szeme a fej két oldalára tolódott el,látótere megnőtt,és ezáltal könnyebben észrevette a közeledő ragadozókat.Ezzel együtt a binokuláris - azaz mindkét szem által észlelhető - látótere lecsökkent.
A ló és lábainak fejlődése:
|